Konyha ergonómia: így lesz kényelmes és praktikus a konyhád

Egy konyha lehet látványos, követheti az aktuális lakberendezési trendeket, készülhet prémium anyagokból – ha azonban kényelmetlen benne főzni, rossz helyen vannak a leggyakrabban használt eszközök, kerülgetni kell a nyitott mosogatógép ajtaját, vagy minden egyes ételkészítés közben felesleges métereket teszel meg, akkor a tervezés funkcionálisan nem sikerült jól.

A konyha ergonómia lényege, hogy a helyiség méretei, a munkafelületek, a konyhagépek, a tárolók és a közlekedési útvonalak igazodjanak azokhoz, akik ténylegesen használják a konyhát.

Nincs tehát egyetlen tökéletes konyhai elrendezés. Egy 160 cm magas ember számára más munkapult lehet kényelmes, mint annak, aki 190 cm magas. Más konyhára van szüksége annak, aki naponta főz egy négytagú családnak, és másra annak, aki csak alkalmanként készít ételt.

Az ergonómikus konyha ezért nem pusztán méretek és szabályok gyűjteménye. A cél az, hogy a tér alkalmazkodjon a használójához – és ne fordítva.

Mit jelent az ergonómia a konyhában?

Az ergonómia általános értelemben az ember, az általa végzett tevékenység és a környezet összehangolásával foglalkozik.

A konyhában ez nagyon gyakorlatias kérdéseket jelent:

• milyen magas legyen a munkapult;
• hol legyen a mosogató;
• milyen távol kerüljön egymástól a mosogató, a főzőlap és a hűtő;
• maradjon-e elegendő munkafelület;
• elfér-e két ember egymás mellett;
• hozzáférhetők-e a gyakran használt eszközök;
• megfelelő helyre kerülnek-e az edények és alapanyagok;
• kényelmesen kihúzhatók-e a fiókok;
• ki lehet-e nyitni egyszerre a szükséges gépeket;
• mennyit kell járkálni főzés közben.

Egy-egy rosszul megválasztott részlet önmagában apróságnak tűnhet. Ha azonban naponta többször kell lehajolni valamiért, mindig kerülgetni kell egy nyitott ajtót, vagy a hűtőből kivett élelmiszereket nincs hová letenni, ezek az apró kényelmetlenségek összeadódnak.

Éppen ezért az ergonómiát már a konyhabútor tervezésének elején érdemes figyelembe venni.

Az ergonómikus konyha a munkafolyamatokból indul ki

A konyha tervezését nem érdemes azzal kezdeni, hogy milyen színű legyen a bútorfront.

Először azt kell végiggondolni, mi történik majd a konyhában.

Egy hétköznapi ételkészítés például leegyszerűsítve így nézhet ki:

élelmiszer elővétele → előkészítés → mosás → darabolás → főzés/sütés → tálalás → mosogatás → elpakolás

Ha az ehhez szükséges funkciók logikus sorrendben követik egymást, kevesebb felesleges mozgásra van szükség.

Ha viszont az alapanyagok az egyik oldalon vannak, az előkészítő felület a másikon, a kuka messze a munkapulttól, az edények pedig egy harmadik ponton, a főzés folyamatos ide-oda járkálássá válhat.

Az ergonómikus konyha tehát nem attól jó, hogy minden eleme megfelel valamilyen tankönyvi méretnek, hanem attól, hogy a teljes munkafolyamat természetesen működik benne.

A konyhai munkaháromszög: hasznos szabály, de nem minden

A klasszikus konyhatervezés egyik legismertebb elve a munkaháromszög.

Ennek három pontja:

hűtő – mosogató – főzőlap

Az elmélet szerint ez a három, gyakran használt funkció alkosson egy könnyen bejárható háromszöget. Így az élelmiszer elővétele, előkészítése és elkészítése közben nem kell feleslegesen nagy távolságokat megtenni.

Az alapelv ma is hasznos, de nem érdemes merev szabályként kezelni.

A mai konyhák sokkal összetettebbek lehetnek. Van:

• sütő;
• mikrohullámú sütő;
• mosogatógép;
• kávégép;
• konyhasziget;
• kamraszekrény;
• külön ital- vagy reggelizőzóna;
• több munkafelület.

Ráadásul sok konyhát egyszerre többen használnak.

Ezért egy modern konyha tervezésekor sokszor célszerűbb munkazónákban gondolkodni.

Munkazónák kialakítása a konyhában

Ahelyett, hogy kizárólag három kiemelt pontra koncentrálnánk, a konyha felosztható az ott végzett tevékenységek szerint.

Élelmiszertároló zóna

Ide tartozhat:

• hűtő;
• fagyasztó;
• kamraszekrény;
• száraz élelmiszerek tárolása.

Praktikus, ha a hűtőből vagy kamraszekrényből kivett dolgokat rögtön le lehet tenni egy közeli munkafelületre.

Mosogatózóna

A mosogató környezetéhez kapcsolódik:

• mosogatógép;
• szemetes és szelektív hulladékgyűjtő;
• tisztítószerek;
• mosogatáshoz használt eszközök.

A mosogatógépnek általában célszerű a mosogató közelében lennie. Nemcsak a vízkiállások miatt: így az edények kezelése és a maradékok eltávolítása is egyszerűbb.

Előkészítő zóna

Ez az egyik legfontosabb munkafelület.

Itt történik többek között:

• zöldségek előkészítése;
• darabolás;
• tésztakészítés;
• alapanyagok összeállítása.

Ide kerüljenek közel azok az eszközök is, amelyeket ezekhez rendszeresen használunk: kések, vágódeszkák, tálak, fűszerek és kisebb konyhai eszközök.

Főzőzóna

A főzőlap és a sütő környezetében legyenek könnyen hozzáférhetők azok az eszközök, amelyekre főzés közben szükség van.

Például:

• fazekak;
• serpenyők;
• fedők;
• főzőeszközök;
• gyakran használt fűszerek.

A cél itt sem az, hogy mindent a főzőlap közvetlen közelébe zsúfoljunk, hanem hogy a leggyakoribb mozdulatokhoz ne kelljen a konyha másik végébe menni.

Tálalási zóna

Ha van rá lehetőség, a kész ételek számára is érdemes megfelelő munkafelületet biztosítani.

Amerikai konyhás nappaliban ennek helyét az étkezőhöz viszonyítva is érdemes megtervezni.

Milyen magas legyen a konyhapult?

A munkapult magassága az egyik legfontosabb ergonómiai kérdés.

Gyakran találkozhatsz körülbelül 90 cm körüli standard konyhapult-magassággal, de ezt nem érdemes mindenkire érvényes szabályként kezelni.

A megfelelő magasság függ többek között:

• a használó testmagasságától;
• a munkalap vastagságától;
• a lábazat és alsó szekrény méretétől;
• a leggyakoribb munkafolyamatoktól;
• attól, ki használja legtöbbet a konyhát.

Ha túl alacsony a munkafelület, főzés és előkészítés közben folyamatosan előre kell hajolni.

Ha túl magas, a váll és a kar kerülhet kényelmetlen helyzetbe.

Jó kiindulópont lehet, ha a munkafelület néhány centiméterrel a behajlított könyök alatt helyezkedik el. A pontos méretet azonban az adott használóhoz és a választott konyhabútor-rendszerhez kell igazítani.

Ha a háztartás tagjai között jelentős magasságkülönbség van, kompromisszumra lehet szükség. Ilyenkor érdemes azt is figyelembe venni, ki tölti a legtöbb időt ételkészítéssel.

Mennyi munkafelületre van szükség?

A munkapult teljes hossza önmagában félrevezető adat.

Lehet egy konyhában több méternyi pult, ha azt közben megszakítja:

• a mosogató;
• a főzőlap;
• egy magas szekrény;
• kávégép;
• kenyérpirító;
• vízforraló;
• más, folyamatosan a pulton tartott eszköz.

Sokkal fontosabb kérdés:

Van-e elegendő összefüggő munkafelület ott, ahol ténylegesen dolgozni fogsz?

Különösen értékes a mosogató és a főzőlap közötti munkapult, mert a főzés előkészítésének jelentős része itt történhet.

A mosogató mellett szintén érdemes lerakófelületet hagyni, ahogyan a hűtő közelében is hasznos lehet egy olyan pultszakasz, ahová az élelmiszereket rögtön leteheted.

Mekkora hely legyen a konyhabútorok között?

Párhuzamos konyhánál vagy konyhasziget esetén a közlekedősáv szélessége kulcskérdés.

Ha túl keskeny:

• nehéz elhaladni;
• a fiókok és ajtók akadályozhatják a közlekedést;
• két ember nehezen dolgozik egyszerre;
• a nyitott mosogatógép szinte lezárhatja a konyhát.

Ha túl széles, az sem feltétlenül ideális: főzés közben feleslegesen nagy távolságokat kell megtenni a két munkafelület között.

Sok kialakításnál nagyjából 100–120 cm körüli közlekedőtér kényelmes kiindulópont lehet, de ez nem univerzális szabály. Figyelembe kell venni az ajtók nyitását, a használók számát, a bútorok funkcióját és a rendelkezésre álló teret.

Egy egyszemélyes kis konyha és egy olyan családi konyha, ahol rendszeresen ketten főznek, egészen más helyigényű.

Konyhasziget: csak akkor, ha marad körülötte hely

A konyhasziget látványos és rendkívül praktikus eleme lehet a konyhának.

Adhat:

• további munkafelületet;
• tárolóhelyet;
• főzőfelületet;
• mosogatót;
• ülőhelyet;
• térelválasztást.

De csak akkor, ha valóban van hozzá elegendő hely.

Az egyik leggyakoribb tervezési hiba, amikor a konyhasziget mindenáron bekerül az alaprajzba, miközben körülötte túl szűkek maradnak a közlekedők.

Egy kisebb, megfelelően használható konyha sziget nélkül jobb megoldás, mint egy zsúfolt konyha szigettel.

Ha nincs elegendő hely szabadon álló szigethez, érdemes lehet félszigetben gondolkodni.

A sütő helye: tényleg jobb szemmagasságban?

A hagyományos megoldás szerint a sütő a főzőlap alatt kap helyet. Ma azonban gyakran magas szekrénybe építik.

Ennek ergonómiai előnye lehet, hogy:

• kevésbé kell lehajolni;
• könnyebb ellenőrizni az ételt;
• kényelmesebb lehet a tepsik behelyezése és kivétele.

A „szemmagasság” azonban itt sem pontos tervezési méret.

A sütő elhelyezésénél fontosabb, hogy biztonságosan és kényelmesen hozzáférj a forró edényekhez, és legyen a közelben olyan felület, ahová szükség esetén leteheted őket.

A túl magasra épített sütő ugyanúgy kényelmetlen és veszélyes lehet, mint a túl alacsony.

A mosogatógép helye sem mindegy

Logikusnak tűnik, hogy a mosogatógép a mosogató mellett legyen, de az oldal kiválasztása is számíthat.

Érdemes végiggondolni:

• melyik kézzel dolgozol gyakrabban;
• merre nyílnak a környező szekrények;
• el lehet-e haladni a nyitott mosogatógép mellett;
• hogyan pakolod ki az edényeket;
• hol találhatók a tányérok, poharak és evőeszközök.

Ideális esetben a mosogatógép kipakolásához sem kell végigjárni a konyhát. A mindennapi edények tárolóhelye lehetőleg legyen a közelben.

Fiók vagy polcos szekrény?

Az alsó konyhaszekrényeknél ergonómiai szempontból sok esetben előnyösebbek lehetnek a teljesen kihúzható fiókok.

Egy mély polcos alsószekrénynél a hátul lévő edényekhez gyakran le kell hajolni, majd előrébb pakolni más tárgyakat.

Egy jól kialakított fióknál viszont felülről átlátható lehet a teljes tartalom.

Ez különösen praktikus:

• fazekaknál;
• serpenyőknél;
• tányéroknál;
• élelmiszertároló dobozoknál;
• kisebb konyhai gépeknél.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden alsószekrénynek fiókosnak kell lennie. A tárolás kialakítását annak megfelelően érdemes megtervezni, mit szeretnél benne tartani.

A jó tárolás csökkenti a felesleges mozgást

Az ergonómia nem ér véget a konyhabútor méreteinél. Az is számít, hová kerülnek a tárgyak. Egy egyszerű alapelv: amit gyakran használsz, legyen könnyen elérhető helyen. A ritkábban használt eszközök kerülhetnek magasabb vagy nehezebben hozzáférhető tárolókba.

Érdemes a tárgyakat ahhoz a zónához közel elhelyezni, ahol használod őket:

• edények → főzőzóna;
• kések és vágódeszkák → előkészítő zóna;
• tisztítószerek → mosogató;
• tányérok és poharak → mosogatógép közelében;
• kávé és bögrék → kávégép környékén;
• reggelihez használt alapanyagok → reggelizőzóna.

A jó tárolás tehát nem azt jelenti, hogy mindennek van valahol helye, hanem azt, hogy mindennek ott van helye, ahol szükség van rá.

Felső szekrények: az elérhetőség fontosabb, mint a maximális tárolás

A mennyezetig érő konyhabútor nagyon sok tárolóhelyet biztosíthat, de a felső részek nem lesznek mindennapi használatra egyformán alkalmasak.

A magasabb polcokra ezért célszerű olyan tárgyakat tenni, amelyeket csak ritkán veszünk elő.

A rendszeresen használt poharak, tányérok vagy élelmiszerek kerüljenek kényelmesen elérhető magasságba.

Ugyanez igaz a felső szekrények mélységére és elhelyezésére is. A cél nem egyszerűen a lehető legtöbb tároló kialakítása, hanem az, hogy a munkapult előtt állva is kényelmesen lehessen dolgozni.

A nyitási irányokat is meg kell tervezni

A konyha alaprajzán egy szekrény könnyen elférhet – de mi történik, amikor kinyitod?

Érdemes már tervezéskor végignézni:

• a hűtőajtót;
• sütőajtót;
• mosogatógépet;
• fiókokat;
• sarokszekrényt;
• kamraszekrényt;
• szemetesfiókot;
• egymással szemben lévő szekrényeket.

Különösen kis konyhában fordulhat elő, hogy két különálló elem külön-külön tökéletesen működik, egyszerre azonban már akadályozzák egymást.

A 3D látványtervezés ebben is sokat segíthet, de a méretezett alaprajz és a nyitási helyzetek végiggondolása ugyanilyen fontos.

Bal- vagy jobbkezes vagy? A konyhában ez is számíthat

A használó domináns keze bizonyos munkafolyamatoknál befolyásolhatja, melyik elrendezés kényelmesebb.

Például a mosogató, mosogatógép, szemetes és előkészítő felület egymáshoz viszonyított helyzeténél érdemes ezt is figyelembe venni.

Nem szükséges azonban az egész konyhát mereven „jobbkezes” vagy „balkezes” szabályok alapján felépíteni.

Sokkal fontosabb megfigyelni:

hogyan használod ténylegesen a konyhát?

Hol készíted elő az ételt? Melyik kezedben van általában a kés? Hová teszed a hulladékot? Hol szeretsz tálalni?

Ezekből sokkal használhatóbb terv születhet, mint általános sablonokból.

Ketten főztök? Másképp kell gondolkodni

Ha a konyhát rendszeresen egyszerre többen használják, az ergonómiai tervezés még fontosabbá válik.

Jó esetben az egyik ember úgy tud:

• előkészíteni;
• mosogatni;
• kávét készíteni;
• elvenni valamit a hűtőből,

hogy közben nem keresztezi folyamatosan a másik ember mozgását.

Nagyobb konyhában külön munkazónák alakíthatók ki. Kisebb helyen pedig különösen fontos a közlekedők, az ajtónyitások és a munkafelületek pontos megtervezése.

Gyerekek a konyhában

Családi konyhánál nem csak a felnőttek használatával érdemes számolni.

Ha a gyerekek rendszeresen segítenek főzni, vagy önállóan vesznek elő poharat, tányért, uzsonnát, bizonyos tárolók kialakítását ehhez is lehet igazítani.

A biztonság ugyanakkor elsődleges.

A kések, vegyszerek, forró felületek és más veszélyforrások elhelyezését ennek megfelelően kell megoldani.

A jó családi konyha tehát nem feltétlenül azt jelenti, hogy minden mindenki számára elérhető, hanem azt, hogy az önállóan használható és a veszélyes funkciók tudatosan elkülönülnek.

A világítás is ergonómiai kérdés

A rosszul megvilágított munkafelület kényelmetlen, és bizonyos konyhai műveleteknél biztonsági problémát is jelenthet.

A konyhában ezért általában többféle világításra van szükség.

Általános világítás

Biztosítja a helyiség alapvető megvilágítását.

Munkavilágítás

Közvetlenül a munkapultot világítja meg. Felső szekrények esetén gyakran ezek alsó részén helyezhető el.

Funkcionális és hangulatvilágítás

A konyhasziget, étkező vagy más zónák saját világítást kaphatnak.

A munkapultnál különösen fontos, hogy a fény ne kizárólag a hátad mögül érkezzen, mert ilyenkor saját magad árnyékolhatod le azt a felületet, ahol dolgozol.

A konnektorok helye is a használatról szól

A konyhai elektromos kiállásokat szintén nem érdemes pusztán egy általános terv alapján kiosztani.

Először gondold végig:

• hol lesz a kávégép;
• vízforraló;
• kenyérpirító;
• robotgép;
• botmixer;
• telefontöltő;
• egyéb rendszeresen használt készülék.

Ha pontosan tudod, mi hol kap majd helyet, a konnektorok is oda kerülhetnek, ahol valóban szükség lesz rájuk.

Ez sokkal kényelmesebb, mint később hosszabbítókkal megoldani a hiányzó csatlakozásokat.

10 gyakori ergonómiai hiba a konyhában

1. Túl kevés összefüggő munkafelület

Hiába sok a pult, ha a használható részek túl keskenyek vagy szétszórtak.

2. A konyhasziget mindenáron való beépítése

Ha nincs körülötte megfelelő közlekedőtér, a sziget többet ront, mint javít a konyhán.

3. Rossz helyen lévő mosogatógép

Nyitott állapotban elzárhat egy fontos útvonalat vagy más szekrényeket.

4. A hűtő mellett nincs lerakófelület

A kivett élelmiszereket ilyenkor messzebbre kell vinni.

5. Nem megfelelő munkapultmagasság

A tartósan túl alacsony vagy magas munkafelület kényelmetlen testtartásra kényszeríthet.

6. A leggyakrabban használt tárgyak nehezen hozzáférhetők

Ha minden nap létrázni vagy mély szekrényben keresgélni kell, a tárolás nincs jól megszervezve.

7. Ütköző ajtók és fiókok

A bútor alaphelyzetben elfér, de használat közben már nem.

8. Túl kevés munkavilágítás

A mennyezeti világítás önmagában gyakran nem biztosít elegendő fényt a munkafelületeken.

9. Rosszul elhelyezett szemetes

Az előkészítés során keletkező hulladék miatt folyamatosan el kell mozdulni a munkafelülettől.

10. A saját szokások figyelmen kívül hagyása

Talán ez a legfontosabb.

Egy elméletileg tökéletes konyha sem lesz ergonomikus, ha nem illeszkedik ahhoz, ahogyan te és a családod ténylegesen használjátok.

Hogyan tervezz ergonomikus konyhát?

Mielőtt eldöntöd a konyhabútor színét vagy a munkalap anyagát, érdemes végiggondolni a következőket:

1. Kik használják rendszeresen a konyhát?
2. Milyen magasak a fő használók?
3. Hányan főznek egyszerre?
4. Milyen gyakran főztök?
5. Milyen konyhai gépeket használtok naponta?
6. Hol történik az előkészítés?
7. Mennyi élelmiszert kell tárolni?
8. Milyen edényeknek és gépeknek kell helyet találni?
9. Hol van szükség lerakófelületre?
10. Hogyan mozogtok főzés közben a konyhában?

Csak ezek után érdemes véglegesíteni a szekrények, gépek és munkafelületek helyét.

Az ergonomikus konyha nem feltétlenül nagy konyha

A jó ergonómiához nem szükséges hatalmas alapterület.

Sőt, egy kisebb konyha sokszor kifejezetten kényelmes lehet, mert minden közel található – feltéve, hogy az elrendezés jól átgondolt.

Egy nagy konyha ezzel szemben könnyen kényelmetlenné válhat, ha a fontos funkciók túl messze kerülnek egymástól.

Ezért a cél nem a minél nagyobb konyha, hanem a megfelelően szervezett tér.

Ugyanez igaz a konyhabútorra is. Nem az a jó konyha, amelyben a lehető legtöbb szekrény található, hanem az, amelyben pontosan azok a funkciók kapnak helyet, amelyekre a használóinak szükségük van.

Ergonómia és konyhabútor-tervezés

Az ergonómia jelentős részét később már nehéz korrigálni.

Egy rossz színű fal átfesthető. Egy lámpa lecserélhető. A dekoráció megváltoztatható.

A rossz helyen lévő:

• mosogató;
• főzőlap;
• hűtő;
• konyhasziget;
• elektromos kiállás;
• vízkiállás;
• vagy méretre gyártott konyhabútor

módosítása viszont már sokkal nagyobb beavatkozás.

Ezért a konyha ergonómiáját már a tervezés első szakaszában érdemes kialakítani.

A Komonszky Design bútortervezési és lakberendezési szolgáltatásánál a konyha kialakítása nem pusztán a bútorok megrajzolását jelenti. A tervezés során a tér adottságait, a tárolási igényeket, a gépeket, a közlekedést és a használati szokásokat együtt lehet vizsgálni, majd ezekhez kialakítani a megfelelő bútort.

Egy jól megtervezett konyha szépsége ugyanis néhány perc alatt feltűnik.

Az ergonómiája viszont minden egyes nap érezhető.

Gyakori kérdések a konyha ergonómiájáról

Mit jelent a konyhai ergonómia?

A konyhai ergonómia azt jelenti, hogy a helyiség kialakítása, a munkafelületek, gépek és tárolók elhelyezése igazodik a használókhoz és a konyhában végzett tevékenységekhez. Célja a kényelmesebb, hatékonyabb és biztonságosabb használat.

Mi az a konyhai munkaháromszög?

A klasszikus munkaháromszög három fő pontja a hűtő, a mosogató és a főzőlap. Az alapelv szerint ezeknek könnyen elérhető kapcsolatban kell állniuk egymással. Modern konyháknál azonban gyakran célszerű munkazónákban is gondolkodni.

Milyen magas legyen a konyhapult?

Gyakori a körülbelül 90 cm-es munkapult, de az ideális magasságot a fő használók testmagasságához és a munkafolyamatokhoz érdemes igazítani. Jó kiindulópont, ha a munkafelület néhány centiméterrel a behajlított könyök alatt található.

Mennyi hely kell a konyhasziget körül?

Sok esetben nagyjából 100–120 cm körüli közlekedősáv kényelmes kiindulópont, de a megfelelő távolság függ a szekrények nyitásától, a konyha méretétől és attól is, hányan használják egyszerre.

Hová kerüljön a mosogatógép?

Általában célszerű a mosogató közelében elhelyezni. Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy nyitott állapotban ne akadályozza indokolatlanul a közlekedést, és a tiszta edények tárolói lehetőleg könnyen elérhetők legyenek.

Hol legyen a szemetes a konyhában?

Az előkészítő és mosogatózóna közelében általában praktikus, mert főzés közben itt keletkezik sok hulladék. A pontos helyét azonban az adott munkafolyamathoz kell igazítani.

Jobbak a fiókok, mint az alsó polcos szekrények?

Sok tárolási feladatnál igen, mert a teljesen kihúzható fiók tartalma felülről áttekinthető, így a hátul tárolt tárgyak is könnyebben hozzáférhetők. Nem minden funkcióhoz szükséges azonban fiók.

Jó megoldás a szemmagasságba épített sütő?

Kényelmesebb lehet, mert kevesebbet kell lehajolni, de a megfelelő magasságot a használóhoz kell igazítani. A sütőt nem szabad olyan magasra tenni, hogy a forró tepsik kivétele kényelmetlenné vagy veszélyessé váljon.

Mi a legfontosabb egy ergonomikus konyhában?

Nem egyetlen méret vagy szabály, hanem az, hogy a konyha igazodjon a használóihoz. A munkafolyamatok, a testmagasság, a tárolási szokások, a gépek, a közlekedés és a rendelkezésre álló hely együtt határozza meg a jó kialakítást.

Lehet egy kis konyha ergonomikus?

Igen. A jó ergonómia nem az alapterület nagyságától függ. Egy kisebb, jól szervezett konyhában akár kevesebb mozgással elérhető minden fontos funkció, mint egy rosszul kialakított nagy konyhában.

Mikor érdemes megtervezni a konyha ergonómiáját?

Lehetőleg még a gépészeti és elektromos kiállások véglegesítése, illetve a konyhabútor gyártása előtt. Így a mosogató, főzőlap, gépek, világítás és tárolók helye még egységes rendszerként alakítható ki.

Fotók: pexels.com